VÉGEGYHÁZA KÖZÖSSÉGÉÉRT EMLÉKPLAKETT 2022

A Barangoló Közhasznú Egyesület közgyűlését a díj odaítélésével zártuk, 2023. január 27-én a Barangoló Közösségi Házban.

Egyesületünk 2008 októberében alapította a „Végegyháza közösségéért” emlékplakett kitüntetést. Ezt a díjat a Barangoló Közhasznú Egyesület elnöksége társadalmi konzultáció után adományozza évente egy alkalommal. A díjazott azon tevékenységét kívánjuk elismerni, amely a településünk társadalmi, kulturális, sport vagy közéleti fejlődését jelentősen segítette, valamint azt a közösségért végzett önkéntes munkát, amely a község életét színesebbé, jobbá tette.

Az idei évben először a Barangoló Közhasznú Egyesület elnöksége javasolt és döntött a díj odaítélésére, s ezt az elismerést Horváth Lászlónak adományozta a több mint tizenötéves, a falu közösségéért végzett munkájáért.

Lehet, hogy nem emlékeznek már rá vagy sokan nem is tudják, de Laci önkéntes tevékenysége a Végegyhái Barangoló internetes honlappal kezdődött, melyet ő készített, s amely 2006. december 24-én jelent meg a világhálón. Sokáig ez a honlap a faluban történt eseményekről, hírekről tudósított. 2007. május 1-jén tevékenyen részt vett, hogy a végegyházi művelődési házban, aki csak szerette volna, bemutatkozhasson a Ki Mit Tud? vetélkedőn és a Szülőföldem, Végegyháza alkotói kiállításon. Később sokáig e két program fő eleme volt a Végegyházi Majálisainknak. 2007 szeptemberében szorgalmazta egy olyan egyesület létrehozását, mely falunkért tesz, s olyan programokat szervez, melyekre igény van, s melyek addig hiányoztak Végegyháza életéből. Így alakult meg a Barangoló Közhasznú Egyesület, melynek alapító tagja volt. A semmiből induló egyesület egyre több rendezvényt valósított meg, s ezek nagy része hagyományos barangolós programmá vált. Laci a szervezés, lebonyolítás és a levezetés munkájában is tevékeny és meghatározó szerepet játszott. A pályázatok írásával a pénztelenségen is tudott segíteni, így a barangolósok egyre több eszközt, berendezést tudhattak magukénak. A sikeres pályázatok a helytelenségünkön is segítettek, hiszen a Köztársaság úti Barangoló Gyűjteményes Ház és a Barangoló Közösségi Ház felújítása helyet és teret adott a barangolós programoknak. E felújításokon nap mint nap ott volt, felmérte a feladatokat, a szükségleteket, s így mindig ott volt a szükséges anyag, amikor kellett, megszervezte a munkafolyamatokat, egyben tartotta a munkálatokat. Így mindkét épület viszonylag hamar elkészült, és úgy, ahogyan terveztük. A Béke úti Barangoló Gyűjteményes Ház felújítását is elindította, annak berendezése is tulajdonunkban van, szintén Laci sikeres pályázatának segítségével, de azt már nélküle kell befejeznünk.

Mindig ötletelt, új dolgokat talált ki. Szerette a megoldandó feladatok nehézségeit, s amit kitalált, többnyire meg is valósított. Nagyon jól meg tudta szervezni a folyamatokat, jó kapcsolata volt az emberekkel, s ezeket a kapcsolatokat ápolta is folyamatosan. A Barangoló Közösségi Ház létrehozásával már volt egy olyan helyünk, amely nyitva állt, s itt Laci várta a látogatókat. Szinte mindenben tudott segíteni. Ha kellett fénymásolt, adóbevallást készített, tanácsot adott, pályázatot írt, horgászengedélyt adott ki, szinte nem is volt olyan, amiben nem tudott segíteni, s ha mégis, tudta, hol járjon utána. Laci volt a lelke ennek a háznak. Szívesen tértek be hozzá, ha másért nem, hát beszélgetni egy jó kávé mellett.

Nem csak a felnőttekkel volt jó kapcsolata, a gyerekekkel is. A szakkörök ötlete is tőle jött, s ennek megvalósításában is nagy szerepe volt. Kitalálta, ki legyen a szakkörvezető, milyen lehetőségeket tudunk biztosítani számukra, milyen eszközökkel tudnak majd dolgozni. Hogy minden csoport zavartalanul tudjon működni.

Sosem okozott gondot az egyhónapos tábor kivitelezése sem, bár jószerivel minden anyagi háttér nélkül valósítottuk meg azokat, hiszen a pályázatok segítségével az eszközparkunk megvolt, és folyamatosan tartalékoltunk, így az anyagszükségletet is megoldottuk. A gyerekek nagyon szerették, a mai napig emlegetik Laci bácsit és a hozzá fűződő emlékeket.

Fontos volt számára a környezet védelme, s Laci koordinálásával számos akció, konferencia, találkozó valósult meg, többszáz fát ültettünk a környéken, szemétszedő akciókat szerveztünk, melyek jó kis környékünket megismerő séták is voltak egyben. Szívügye volt a településünk mellett folydogáló Száraz-ér helyzete. Több fórumon is hangot adott természeti értékünk áldatlan állapotáért, s bár semmi érdemleges eredményt nem sikerült elérni, nem adta fel.

2010-ben alakult a Végegyházi Sporthorgász Egyesület, melynek nemcsak alapító, de elnökségi tagja is volt.

Az egyesület az első évtől kezdve megkezdte a horgászokmányok forgalmazását, melyet Laci végzett, így folyamatosan kapcsolatban volt a végegyházi és környező településekről érkező horgászokkal. Szorgalmazta a kihelyezett horgászvizsgát, melyre az érdeklődőknek Laci felkészülési oktatást is tartott, s így 138 horgász tett eredményes horgászvizsgát. A gyerekhorgászokra is gondolt, két alkalommal egyik fő szervezője volt a horgásztábornak, horgászversenyre is készített fel gyerekeket.

2015 augusztusában teljesült a nagy álma, ekkor került ugyanis sor a Végegyházi Horgásztó avatására. Laci írta meg azt a pályázatot, melynek segítségével megvalósulhatott, bár a kivitelezés sok nehézségbe ütközött. Sokan érezhetik magukénak tavunkat, mert sokan tettek érte, de szerintem a szíve-lelke Laci volt. A kezdetben aranysárgán ragyogó partját most már vízi növényzet övezi, partján kezdetben házilag barkácsolt, most már nyolc komoly kiülő segíti a horgászok kényelmét, s faházzal, napelemmel és wifivel is bővült a szolgáltatások sora kint a tónál, hála a Laci által beadott nyertes pályázatoknak.

A telepítési feladatokat, az adminisztrációt, a jelentési kötelezettségeket, a hivatalos dolgokat sokáig Laci intézte, szerette végezni ezeket a feladatokat, határozottan, biztos kézzel intézte. Persze mindig volt segítsége, mindig tudta, kire milyen feladatot bízhat. Ha önkéntes munkát hirdetett, mindig volt jelentkező. Lelkiismeretesen végezte a számára kiadott feladatokat, sok ötlete volt, melyek közül a legtöbb meg is valósult.

A 2022 januári közgyűlésen viszont lemondott, hiszen megromlott egészségi állapota miatt nem bírt már annyi mindent csinálni. A feladatokat folyamatosan átadta, betanította utódait, hogy a Végegyházi Sporthorgász Egyesület továbbra is jól tudjon működni, s hogy a Végegyházi Horgásztó továbbra is a helyiek és a környéken élők kedvenc és látogatott tava legyen.

A Barangoló Közösségi Házban augusztus 31-ig dolgozott, de utána, már fekvő betegként is mindig ötletelt. S ahogy ő is sok mindenkinek segített, betegsége alatt neki is sokan nyújtottak segítséget, tudta, hogy nincs egyedül. S ha már ő nem is tudott kimenni a külvilágba, sokan látogatták, s a külső világ jött el hozzá. Ez megkönnyítette a betegség időszakát számára.

Barangolós elnökségünk tavaly ősszel döntött úgy, hogy Horváth Lászlónak adományozzuk a Végegyháza Közösségéért emlékplakettet, amelyet majd a közgyűlésen adunk át neki. Azt is megbeszéltük akkor, ha Laci nem tud eljönni, hát majd, amennyien csak tudunk és szeretnénk, elvisszük neki. De arra nem gondoltunk, hogy már nem fogjuk tudni átadni. Így a díj itt marad a Barangoló Közösségi Házban, ahová Laci is tartozik.

Emlékezzünk rá, s hogy ne felejtsük, sok-sok történet van, amit felidézhetünk vele kapcsolatban, s így olyan, mintha még mindig velünk lenne.

Horváth Judit